Persze vannak, akik cáfolják, és vannak akik teljesen egyet értenek vele. Szerintem inkább nyitottabbak vagyunk ilyenkor a külső átalakításokra. Azok, akik szerint csak az önbizalom hiányos nők vannak így vele, azok tartsák meg maguknak a véleményüket... :P
De tény, ami tény, hogy azok a nők, akiknek az élete stabil, ritkábban jut eszükbe bármilyen módosítás, akár a kinézetet illetően is.
A kulcsszó a nyitottság, a mai fodrász látogatásomnak sem volt semmilyen különösebb apropója, ezt Timi, a fodrászom is megmondhatja, hiszen eddig csak évente egyszer jártam nála, amikor kicsit nagyon frissíteni akartam a hajamat. Általában a sírba kergetem szegényt, ugyanis a derékig érő hajamat vállig vágatom vissza, és bár maga is látja, hogy olyan gyorsan nő, hogy 1 éven belül újra pont ugyanennyit vágatok, azért kiborul, hogy miért akarok megszabadulni tőle...na, de eltértem a tárgytól...:) Szóval, most épp nincs semmi változás az életemben, vagyis ezt a blogot leszámítva. :)
Akkor mégis miért tettem ki Timit megint annak a tortúrának, hogy minden megbánás nélkül újabb 10 cmtől váltam meg? (Esküszöm, őt jobban sajnálom ilyenkor, mint a hajamat...) Halovány lila dunsztom sincs. :) Persze kianalizálhatnám magamat, hogy talán végre változásra készen állok, és hogy ezzel akarom bevonzani az újat az életembe...lehet, hogy még van is benne valami. :)
De kit érdekel, nem azért csináltam, hogy ezzel a pasiknak villantsak. Pusztán azért, hogy én jobban érezzem magam a bőrömben. És így is van, én szeretem, amikor valami új, valami friss rajtam, olyankor olyan, mintha belső nagytakarítást rendeztem volna. Szoktátok azt érezni, egy igaz jó kis nagytakarítás után, hogy mintha egy másik szobában lennétek, mintha kicseréltétek volna az egészet? Nos, nekem ezt az érzést adja az, ha a külsőmet alakítom át, tiszta belső felújulás.
Tehát akkor, ha magamból indulok ki...és ki a túróból, másból indulhatnék ki...akkor a változással járó változtatás nem azt hivatott jelezni, hogy valami történt, hanem magát a tiszta lapot jelenti. A frizura, vagy stílusváltás által magunkat akarjuk megtisztítani, lezárni a lezárandót (persze ezzel nem lehet, de azért egy lépéssel közelebb kerülünk hozzá), megnyílni az újnak...Persze az sem hátrány, hogy ha jó sikerül, akkor ritka dögösnek érezzük magunkat utána ;)
A lényeg: Ne másért változzatok, hanem saját magatokért, ne azért legyetek valamilyenek, mert másoknak úgy tetszetek, legyetek olyanok, amilyenek csak szeretnétek lenni, mert ha a külső és a belső passzol, szebbek lehettek, mint egy magatokra erőltetett külsővel (és belsővel) bármikor!
"Te magad légy a Változás, amit látni szeretnél a Világban!" /Gandhi/
