11/29/2016

Rosamund Hodge: Kegyetlen szépség

Fülszöveg: 
Leonidas ​​lányát nyolc éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét.
De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne.
Nüxet gyerekkorától kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp nem a vonzó és szemtelenül szellemes férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe… Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek?
Ebben a varázslatosan megírt történetben a Szépség és a szörnyeteg tündérmesei bája találkozik az Üvegtrón-sorozat dühös szenvedélyével.

“Imádtam ezt a felemelően sötét és káprázatosan szenvedélyes történetet – alig várom, hogy megjelenjen Hodge következő regénye!” – Sarah J. Maas az Üvegtrón-sorozat szerzője 
“Teljesen magával ragadott!” – Alex Flinn, a Beastly – A szörnyszívű írója
A könyvről:
Elsőre nem tudtam mit kezdeni a könyvvel, lassan indult, kicsit döcögős is volt, aztán egyszercsak beindult... de még hogy... le sem bírtam tenni, olyannyira, hogy éjfélig olvastam, hiába volt másnap munka. No de részletesen:
Először is tisztázzuk, ennek annyi köze van a Szépség és Szörnyeteghez, mint a Cindernek a Hamupipőkéhez, csak azt mondjuk, hogy az, vagy max egy nagyon alter változat lehet. Tény, van benne egy szép lány, és egy szörnyeteg, kicsit el van átkozva is... nem mondanám, hogy ez spoiler, mert ha valaki Sz&Szként indul neki, akkor várja is benne ezt a csavart. N
a ezért utálom, ha előre ráírják, hogy mit keress benne, mert még ha nem is az, akkor azonnal felfedezed a hasonlóságokat és összerakod a történet csavarjait... NO WAY!!!
A karakterek eleinte idegesítettek, de szépen lassan csak helyére került minden és mindenki, pl a Szépség olykor mégsem olyan szép belül, mint kívül és lehet, hogy a Szörnyeteg sem a kedvességébe és a fénybe szeret bele, mint az egy tündérmesében várható volna, van, hogy a lány legalább olyan sötét belül, mint a kiválasztottja maga, de ez nem is baj.
És a lényeg: ami hangsúlyos, az, hogy legyen bármilyen a személyiséged, ha tisztában vagy vele, és elfogadod magad olyannak, amilyen vagy, akkor erős vagy, és ezt mások is elismerik!
És pont ez az, ami nagyon tetszett a könyvben, hogy ott csavart a történeten, ahol kellett. A karakterek nem átlagos mesei karakterek, nem is YA kategóriás sztereotípiák, hanem egyediek. Nem fekete-fehér személyiségeket kapunk, hanem összetettebbek. És ez JÓ!
A csavarra persze itt is rájöttem idő előtt, de ez sajna az én hibám, nem a könyveké.
A könyv a felétől teljesen magába szippant és el sem ereszt a végéig. Komolyan, este bele ne kezdjetek, mert nem fogtok tudni lefeküdni, amíg van még belőle!!!!
Viszont nem tudok igazán írni, úgy, hogy ne spoilerezzek, így nem is próbálkozok :D
Az egyik csavar viszont nem tetszett a könyvben, annak ellenére, hogy a családja mindig is csak felhasználta, a srác meg szerette mégis hipp-hopp újra a családja tudja befolyásolni...WHY?
Na mindegy, érdemes olvasni, akár ifjúságiként is ajánlom, nem írnak le semmit, csak, hogy megtörtént...szóval bátran bárkinek ;)

P.a P.P.-ra Drágáim! ;) Legyetek rosszak! ;)