7/25/2017

Top Ten Tuesday - Bármikor újranézném filmek

Aloha!
Nem lett volna jó cím a kedvenc filmek, ugyanis nagy filmnéző vagyok, legalább annyira szeretem a jó, vagy szép filmeket, mint a könyveket, így inkább azt a 10 filmet osztom meg veletek, amiket bármikor újra tudok nézni, akár 200* is :) Itt most szerintem fogok indokolni, vagy idézni, mert ezek aztán megérdemlik... :) 










Ki ne ismerné és tudná kívülről azt a bizonyos monológot, amit Will Smith a sivatagban levág az ufónak, mai napig sírva röhögök rajta minden alkalommal: :D

"Tudod haver, úgy volt, hogy ezen a hétvégén otthon leszek, erre tessék: vonszolhatom azt a két mázsás seggedet ezen a rohadt sivatagon keresztül, te meg csak lógatod a randa csápjaidat... Kellett nektek leszállni erre a kurva bolygóra és a faszagyereket játszani...ÉS MIÉRT VAGY ILYEN ROHADT BÜDÖS!!! Zabálhatnám a grillcsirkét, de nem haragszom, szóra sem érdemes..."


Igazából fogalmam nincs miért bírom annyira, de az egész filmet imádom, Chris Tucker pedig valami frenetikusat alakít Ruby Rhodes szerepében!!! A kedvenc részem egyértelműen a díva éneke, ZÖLD? SZUPER ZÖLD!!!
 
Hogy miért?! Hát azért mert a világ legnagyobb színészei  koruknak megfelelő karaktert játszanak benne, méghozzá zseniálisan, totálisan kiparodizálva a saját korukat. Imádom az összes szóviccet és öniróniát, ami benne van... És persze a legnagyobb: Morgan Freeman!

Csakis eredeti nyelven, ugyanis a poénok és csattanók felét sikerült rosszul fordítani, a felirat ezerszer jobban visszaadja a szöveget... Végtelenül megható film, egy nem könnyű témáról, mindezt pedig zseniális színészi játékkal és humorral tálalják...A csillagainkban a hiba és társai elbújhatnak mellette! Aki nem látta, annak érdemes megnézni, annyira jó finoman megható és hihetetlenül sírva-röhögős jelenetek vannak benne, hogy arra szavak nincsenek. Kedvenc jelenetem a zárójeleneteten kívül az, amikor Jack Nicholson kihúzza a listáról a "Megcsókolni a leggyönyörűbb lányt a világon" pontot, számomra az a film csúcspontja :'( No meg persze a Kopi Luwak:

Sajnos, vagy sem, ezt a filmet Az Exemnek (nagybetűvel, ugyanis az összes többi együtt nem volt ennyire romboló hatással rám) köszönhetem, hogy megtanultam értékelni. Zűrös időszak volt az az életemben, és ez volt az egyetlen film, ami képes volt felvidítani, valamint időnként az orromra koppintani, persze sajnos nem elég nagyot, hogy sajnos ez a helyzet nálunk. :( A filmet azóta is nagyon szeretem, csak szerencsére azóta rossz szájíz nélkül... :)

A kettőben van a legnagyobb szerepe a tér-idő-kontinuumnak, egyszerűen az a legbonyolultabb és a legszuperebb is egyben, egy részben van a jelen, a jövő és a múlt. Bár tény, hogy az egész sorozatot bármikor képes vagyok megnézni, mégis ezt emelem ki. Szerintem akkor is ez a sorozat a világ legnagyobb és legjobb sci-fi alapműve! :) Bár bevallom a kedvencem az a rész, amikor az első részben Marty, azaz Michael J. Fox a Johhny B Goode-ot játsza a bálon... (Na azért ott az az utalás, hogy Chuck Berry tesója Marvin együttesével játsza le Chuck számát, amit Marvin telefonon mutat meg a tesójának...frenetikus...) 

Tudom, tudom, Tim Burton a kedvenc rendezőm, és csak egy filmje kerül be a listámba, az is csak most, és az is olyan, amiben lényegében inkább csak producer volt, mint rendező....Hát, lényegében TB látványvilágát szeretem nagyon, és tény, hogy a korábbi filmjeiben sokkal jobban átjön, (Batman, Álmosvölgy legendája, és a nagy kedvencem a Nagy hal, valamint a meséi), de sikerült ezt az amúgy sem egyszerű látványvilágú történetet úgy megfognia, hogy valami hihetetlent alkotott. Tény, hogy talán a legszínesebb filmje és elüt a többi komor színvilágú alkotásától, de nekem nagyon tetszik, mert így is átjön az a rá jellemző feeling. Meséknél jellemző rám nagyon, hogy egy szépen megalkotott kép jobban magával ragad, mint egy jó történet, de itt visszatért a művész lelkem. :) Valamint nekem pont az tetszik benne, ami másoknak a legnagyobb baja szokott lenni, hogy eltér a mesétől, szerencsére, ugyanis én rühellem a mese adaptációját, ez sokkal közelebb áll az eredeti történethez, vagy legalábbis annak az őrületéhez (olvassatok bele, nem vicc, komolyan úgy érzem néha, hogy valami tudatmódosító kéne nekem, hogy értsem...).

Chriss Columbust is nagyra tartom, mint rendezőt, és amit Asimov művével alkotott, az zseniális! Ez a film hiába végtelennek tűnően hosszú, esküszöm nekem minden résznél ez az érzésem, pedig csak 2 óra, totálisan magába szippant. Robin Williams az egyik kedvenc színészem volt, és ez a szerep a tehetségét egyértelműen mutatja is. Kedvenc jelenetem még az elején található, amikor a nagyobbik kislány kiugrasztja az ablakon és meghibásodik Andrew, Galatea kiborulása, valamint természetesen a záró jelenet...

A legjobb rész, a magyar szinkron egyik remekműve. Ugyanis a film maga eredetiben közel sem ennyire jó, a szinkron tette azzá. Arról nem beszélve, hogy talán az utolsó olyan film, amiben Christian Clavier alakítja Asterixet... Az újabbakban valami botrány rossz Asterix karaktere. Kegyetlen szóviccek, rímek, simán egy tökéletes kikapcsolódás :)

Kevés ilyen romantikus limonádét szeretek, de ezt nagyon, Nia Vardalos szuper színésznő (aki nem látta tőle a Nők transzban című filmet, az gyorsan tegye meg, sírva-röhögős alkotás az is...Travi férfinak öltözött nőt alakít benne...). Mindenesetre ez egy kellemes kis film, főleg így nyáron :) Mindig kedvem lesz tőle egy görög körutazáshoz... :)